Legyen szavára
rendülve kél
Semmiből
lesz kezdetből Végtelen Lét
… nap és fény
sötétben égő
színes lételem
győzelmes erő

élet

álmok csillogása
élő vágy, remény
szerelem
… és összeköt,
összeér
szelídséggel uralkodik mindenen
Légy velem!

Reményik Sándor: Köszönt egy ember…

Köszönt egy ember: “Egészséggel járjon”.
“Adjon Isten”, … feleltem halkan én.
Köd ült, csend ült az elhagyatott tájon,
S szürke varjak egy száraz jegenyén.

Mint valami fogadás, esküvés,
A ködben úgy koppant tompán a szó,
Aztán két összedobbant szívverés
Elvált, mint óceánon két hajó.

Először látott — utoljára tán,
Először, tán utolszor láttam én,
A varjak e szürke nap hajnalán
Jajgattak a ködben, a jegenyén.

A szemünk összevillant hirtelen,
A szívünk dobbant, megzajlott a vérünk,
Pedig nem történt semmi, semmi sem,
Csak jólesett, hogy magyarul beszéltünk.

1919. január 12.